Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Tükrösök a bánya mélyéből

                           
Péntek délután 5 óra körül érkeztünk meg Budakalászra, a Lupa-tóra. Ezt a pecát amolyan csapat építőnek is terveztük, hiszen 6-an vettük üldözőbe a tó pontyait. Hétvégére, a hétköznapokhoz képest lehűlést jósoltak, de a gyakorlatban ez 33-35 fokot jelentett árnyékban. Bíztunk az éjszakákban és a változatos meder adta lehetőségekben. Na, de vissza a megérkezéshez. Alex, aki a jelenlévők közül szintén a By Pipsi Product csapatát erősíti - a velem érkező Hencsey Petivel egyetemben - már a helyszínen volt és elfoglalta a 26-os állást. Kis tanakodás után elosztottuk a fennmaradó helyeket egymás közt.

Alexszel a 26-oson az édesapja, mellettük Misi barátom, aki szinte minden horgászatra velem tart, utána én, Peti és a legszélén Márkó. Egy kicsit a tóról. A tó, mint már említettem Pest megyében, Budakalászon található. A nagyjából 90 hektáron elterülő bányató nem tartozik a könnyű pályák közé. A meder elképesztően változatos. Szinte 10 méterenként változik a szintkülönbség, tele púpokkal, gödrökkel, törésekkel és kagyló padokkal. A vízmélység is hihetetlen, van ahol 1,5 m, majd néhány méterrel később már a 10 m-es mélységet súrolja. Emellett, ami mindenféleképpen kiemelendő, hogy a legmélyebb részeken is a csónakból szinte szabad szemmel feltérképezhetjük a meder változatosságát, olyan tiszta.

    

Mielőtt csónakba szálltunk volna elhelyezni bójáinkat, a tó honlapjára feltöltött medertérkép segítségével próbáltunk eligazodni, hogy gyorsabban megtaláljuk a megfelelő helyet. A csónakot vízre tettük és már el is indultunk feltérképezni az előttünk elterülő csodát. A radaron szinte végig 5-7 m vizet tapasztaltunk egy-egy kisebb nagyobb púppal, platóval. 220 méteren találtunk egy 40 méter hosszú es kb. 20 méter széles platót ahol a vízmélység 3,6 - 3,8 m közt változott. Itt helyeztük el bójáinkat a plató két végén. A csónakból feltűnő volt, hogy míg a kiemelkedő részeken, kagylókon és apró kavicsokon kívül szinte egyáltalán nem volt növényzet, a mély részen viszont szinte egybefüggő zöldmoszat vagy alga rakódott le a fenékre. A két bója közti részt mindhárman megszórtuk a saját készítésű magmixünkkel, halas pellettel, felezett és egész bojlikkal. Etetésnél a Big Fish széria minden golyójából került bele. Nagyjából 8 óra körül kerülhettek a szerelékek a vízbe. Mindkét botomra Ronnie Riget kötöttem fluorocarbon előkével. Az egyiket 16 mm-es Liver pop uppal csaliztam, míg a másikat hóemberként 24-es Krill bojlival, a hozzá tartozó pop upjával. Az első kapásra másnap hajnalig kellett várni, ami egy szép 8-as tükröst adott. Nem meglepő módon az egyik favorit csalim, a Liver tetszett meg neki. 6-7 óra ázás után is tökéletesen emelte a horgot. Újracsaliztam és visszafeküdtem aludni.

5 óra körül ébredezett a csapat, mindenki frissítette szerelékét. A krill helyére felkerült egy szem 20 mm Fish bojli, teljesen amorf, leginkább hordóra hasonlító alakúra faragva. A másik szereléket a Spicy-val csalizva húztam a helyére. Próbaképpen a halas csalit jó 15-20 méterrel túlhúztam az etetésen és csak néhány szem golyót raktam a hajóba vegyesen. Néhány óra múlva füstölős kapásra emeltem rá, mivel nem vagyok rutinos csónak használó, megkértem Petit menjünk a hal ölé. Jó negyed óra fárasztást követően konstatálhattuk, hogy ennyi idő alatt megsültünk a napon, viszont a merítőbe nézve láttuk, hogy megérte.

A mérleg 14,60 kg-ot mutatott. Gyors fotó és már úszott is tovább.

A nap folyamán fogtam még néhány pontyot a faragott Fish bojlival, de alapvetően csendesen telt a délután.



Dél körül megkóstoltuk Alex hibátlan chilis babját, amit innen is köszönünk. Eljött az este, ismét egy kis magmix a bóják közé, felezett és egész bojlival. Újrahúztam mindkét botom. Most kizárólag faragott bojlit raktam mindkét horog alá. Előkerült az eddig még nem próbált GLM és a Liver bojli is. Vacsora, beszélgetés, majd ismét a kedvenc hangomra lettem figyelmes. Húzza a kagylót kiabáltam, de már fárasztottam is. Jó félóra küzdelem után sikerült partra segíteni a gyönyörű tükröst. Ismét néhány fotó és már úszott is.

Fél négy körül ismét a GLM keltett fel legmélyebb álmomból. Ráemeltem, megállt. Eltelt 5 perc, ezalatt Ő nyert 15 métert. Többszöri sikertelen próbálkozás után, hogy felkeltsem a többieket, tudomásul vettem, hogy ezt partról kell megoldanom. Mikor sikerült partközelbe hozni és felcsillant a remény a merítésre, rendre 15-20 méterre menekült. Több, mint háromnegyed óra után sikerült megszákolnom. Itt már láttam a hatalmas tükröst. A bölcsőbe emelve még nagyobbnak tűnt, hatalmas öröm. Misit keltettem, hogy segítsen mérni és fotózni. A mérleg 17,6 kg-ot mutatott.

Hatalmas pocak, gyönyörű szín. Miután visszaengedtem, visszafeküdtem aludni. Hajnalban még fogtam egy jó kettes dévért, de sajnos a másnapi pakolásig több kapásom nem volt. Összesen 8 halat sikerült fognom, amiből 3 választotta a Fish bojlit, 1 a Liver pop upot, 4 pedig a GLM golyót. Elégedetten zártam a hétvégét, hiszen minden kapást megfogtam és végre sikerült a Lupán 15 kg fölé jutni. A halak egytől egyig hibátlanok, elképesztően erősek. Külön öröm számomra, hogy kizárólag tükörpontyot sikerült fognom, hisz ez a típus a kedvencem. Azt hiszem ez a horgászat is bizonyítja, minden alkalommal legyen nálam a Big Fish széria minden csalija, ki tudja mikor mi a nyerő.

Simon Dávid

By Pipsi Product