Sóderbánya vs. városi tó

Üdvözlök mindenkit. Én is elmondhatom magamról, hogy a horgászat iránti vonzalmam már gyerekkorom óta az életem része. Kezdetben sokat úszóztam, és ahogy teltek az évek, később Feederbotra váltottam. Sokat jártam folyókra, tavakra, számtalan élményben volt részem, ez alapozta meg a mai életemet is. A bojlis horgászattal körülbelül 15 éve kezdtem mélyrehatóbban is foglalkozni. Elhatároztam, hogy szeretnék minél nagyobb halakra horgászni. Rengeteg információt gyűjtöttem erről a technikáról, folyton az újságokat bújtam, valami újat keresve. Eleinte - mint mindenki - a bőség zavarával küzdöttem, tömérdek gyártó termékét lehetett megtalálni a csalizós táskámban, de ezek az évek múlásával egyre csak koptak, szelektálódtak. Az idei év elején kaptam egy lehetőséget a By Pipsi Product Reklámhorgász-csapatába, amivel éltem is.

Május első péntekén kezdtem meg az első 24 órás horgászatomat a sajógalgóci horgásztavon. Sokszor jártam már erre a kavicsbánya vízre, nem volt ismeretlen számomra. A horgászállást délben tudtuk elfoglalni, ahová barátaimmal érkeztem. Az előkészületeket követően azonnal meg is kezdtem a botok, és a szerelékek összeállítását. 390-es, 3.75 librás botjaimat használtam, 14000-es orsókkal, és felvastagodó előtétzsinórral. Kialakítottam egy alapozó etetést a parttól 100 méterre, 20mm-es Krill bojliból, és egy kevés 20mm-es epres pelletból. Az egyik végszerelékemre a Big Fish szériából egy 16mm-es Krill Pop-up került a csalicsavarra, PVA zacskós módszerrel, a másik horgom alá pedig egy epres hóember kombót húztam. Mikor minden a helyére került, felkészülve vártuk az első kapásokat.




Két óra elteltével frissítettem a csalikat. Borongós, szeles idő érkezett, ekkorra tört be a hidegfront, kissé le is hűlt az levegő. Várakozás közben meglátogattuk a szomszéd álláson lévő horgászokat, informálódni az eredményeikről. Ezt követően nem sokkal meg is érkezett az első halam, az oldódó zacskós cuccra. Nem szoktam kapkodni ha kapásom van, így szépen visszasétáltam a horgászállásunkra, és megakasztottam a halat. Mivel kavicsbánya, a meder sok töréssel tarkított, és a halak is virgoncabbak az átlagnál. Az első fogás súlya 9.5 Kg volt.

Ezután szinte 20 percenként, felváltva jöttek a kapások, hol az egyik botomra, hol a másikra. 7-10 kg-ig fogtuk sorba a halakat este 8 óráig. Beesteledett, viharos, orkán erejű szél kerekedett, a felszínen sűrűbbek lettek a rablások is, tudtam, hogy a ragadozók megzavarják ezen a kis vízen a békés halakat. Ez okot adott egy jó pihenésre. Az éjszaka folyamán elvétve fogtunk 1-1 pontyot, éjfélre a szél is alábbhagyott. Hajnali 5 órától, ahogy virradt, újra beindult a gépezet, jöttek a bajszosok ismételten, a többi 4 ízt ki sem tudtam próbálni idő hiányában. Szelektálni próbáltam a horog és a csali közötti távolság növelésével, de nagyon mohó halak falták az etetésemet. 14 darab pontyot sikerült szákba terelnem, és nagy örömömre nem volt egy halvesztésem sem. Nem egy kimondottan nagyhalas pálya ez a bányató, de azt tudom, hogy lakja pár bitang nagy ponty és amur. Legközelebb őket veszem célba.

Lassan elérkezett a táborbontás ideje, kellemesen megfáradva láttam neki. Visszagondolva az eltelt 24 órára, csak pozitív következtetéseket tudtam levonni a horgászatomból.



Hazaérkezve gyors kocsirendezés következett, hisz másnap reggel indultam is tovább a városom közepén található ózdi horgásztóra, egy röpke 12 órás nappali pecára. Szombat éjjel rendesen lehűlt a levegő, így nem fogadott a tópart meleg szívvel.



Kipakolás után a parttól 60-70 méterre kezdtem meg az etetést, ismét 1-1 kiló bojli került a vízbe vegyesen. Mivel vészesen fogyóban volt a Krillem, arra gondoltam hogy csalit váltok. Az első előkémre 20mm-es Spice került, a másik bottal pedig a paletta többi tagja váltogatva. Gyors peca lévén háromnegyed óránként frissítettem. A tavat mondanom se kell, hogy teljesen körbeülték a horgászok. A délelőtt kapástalanul telt. Közben az időjárás is nyáriassá változott. Délidőben a tó túlsó felén, a sekély vízben fogtak pár szép, nagytestű pontyot. Nem adtam fel, hisz tudtam, hogy az én állásom is a „halasabbak” közé tartozik. 2 óra körül a szomszédommal beszélgetve füstölős kapásra lettem figyelmes. Megakasztottam, és éreztem, hogy egy szebb példány lesz. Pár perces fárasztást követve partra is került az első halam, ami 14.6 kg-os volt. A csípős-fűszeres hóember tetszett meg neki.

Mérlegelést, és fertőtlenítést követően vissza is tért a vízbe. Újabb csalifrissítés következett. Fél óra elteltével ismét erőteljes kapás. Újfent egy darabosabb ponty húzta a zsinórom, szépen lassan nyertem a métereket. A part szélétől pár méterre járhatott már, mikor hirtelen a másik botom is elfüstölt. Sajnos az első hal közelsége miatt nem tudtam a másik kapásra is reagálni, így az utóbb érkezőt sajnos elveszítettem. Partra segítettük a prédát, ami 13.8 kg-os volt, szintén fűszer kedvelő.

Sajnos a nap végére több kapást nem tudtam elérni, de boldogsággal töltött el ez a 36 óra, amit a tóparton tölthettem. Mindkét helyszínt látogatom még az évben többször is, remélem, hogy tartalomdús cikkekkel tudok nektek szolgálni.