Októberi horgászat a „Magyar Tengeren”
Pár évvel ezelőtt barátaimmal közösen tervezgettük, hogy milyen nagyszerű lenne a Balatonon horgászni, behúzós módszerrel. Tudtuk, hogy milyen technikai háttér szükséges egy ilyen horgász túrához, ezért elég távoli dolognak tartottam ezt a felvetés, de elhatároztam magamban, hogy rövid időn belül a Balatonon partján szeretném nézni a naplementét a barátaim társaságában, a botjaim mellett a nagy pontyokra várva. A tavalyi évben ez az álom valóra is vált és már akkor eldöntöttük, hogy idén tavasszal újabb túrát szervezünk Közép- és Nyugat Európa legnagyon tavára.
A korlátozások kapcsán bíztunk abban, hogy a tavasszal már engedni fogják az éjjeli horgászatot, de a bizodalmunk sajnos hamar szertefoszlott az aktuális hírek hallatán. Összeültünk és arra jutottunk, hogy a túrát el kell halasztanunk szeptember végre. Tudva, hogy ebben az évben a Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny október. 1-9-ig tart, így ezutáni időpontra tettük az 5 napos kikapcsolódást. Figyelembe véve, hogy többen mentünk és szerettünk volna minél nagyobb, tágasabb partszakaszon horgászni, Balatonszepezdre esett a választásunk a régi Ifjúsági tábor területére. Lehetőséget kaptam az év elején Szabó „Pipsi” Istvántól, hogy tagja legyek a reklám horgász csapatának, amit nagy örömmel fogadtam el, köszönet érte! Pár nap elteltével már izgatottan, fejben próbáltam összerakni, hogyan is kellene jól abszolválni a balatoni túránkat. Csaliként kétfélét választottam a By Pipsi Product palletájáról, mely a Fish (Hal-Tintahal) és a Krill (Rák-Eper) formáció volt, 24 mm és 28 mm méretben. A felhozható érv a Fish bojli kapcsán az volt, hogy a halas íz a természetes vizek sajátossága, mely folyamatosan jelen van élő és elpusztult halak formájában. Ez a bojli 3 fajta hallisztből készül, melyek közül a dán halliszt 72 %-os fehérjetartalmával teszi egy fehérje bombává a pontyok körében.
A Krill bojli nagy hányadban tartalmaz garnéla lisztet és teljes tisztaságú garnéla olajat, melyet az epres háttér tesz ellenálhatatlanná. Mint köztudott, hogy az apró rákok elsődleges táplálékforrása a balatoni kőszórások között keresgélő pontyoknak, ezért remek választásnak gondoltam erre a vízre.
A túra előtt egy utolsó egyeztetés a barátokkal és máris elérkezett az indulás napja.
Mondhatom azt, hogy a megérkezés után, mindhárman derült mosollyal az arcunkon szálltunk ki az autókból, szép napsütéses idő fogadott minket. Csoda jó érzés volt! Első körben lementünk a partra s egy üdvözlő ital kíséretében megbeszéltük, ki hol foglal helyet. Táborállítás után vízre bocsájtottuk a csónakunkat s kezdetét vette, véleményem szerint a legfontosabb dolog a sikerre nézve, a helykeresés. A megengedett 350 m távolságig egyéb meder változatosságot nem találtunk, iszap volt mindenütt. Ezért próbáltunk a változó rétegvastagságot és az iszapban lévő élővilágot felkutatni. Találtunk is ígéretesnek tűnő helyeket, körülbelül 3,4 m vízmélységben, melyeket meg is jelöltünk bójáinkkal. Én személy szerint egy apró kagylókkal teli, 30-40 cm iszap réteggel rendelkező helyet etettem meg, egy húsz méteres sávban, mindkét fajta bojliból egy kilót. Ezekután mindannyiunk felszerelt készségét behúztuk a megjelölt helyekre, majd be is kapcsoltuk a sátorfűtéseinket, mivel este 6 órakor már csak +7 fok volt, a nappali 15 fok ellenében és éreztük, hogy az éjszaka nem lesz „túl meleg”.
A szerelékemet a következőképpen állítottam össze:
A Fish fantázianévre keresztelt bojlit egy szimpla 28 mm-s, a Krill-t pedig egy dupla 24 mm-s formában kínáltam fel a 25 lb-s hajszálelőkén, a 2-es Korda Wide Gape horog alatt. A túrát megelőzően a bojlikat kiszárítottam 3 héten keresztül napfénytől és nedvességtől védett helyen.
Az előkém hossza 35 cm volt, a vastag iszapréteg miatt. Súlyként kb. 300 g-s köveket használtam, elhagyós módszerrel, melyet 20 m monofil 60-as előtét zsinór kapcsolt a fő zsinórhoz.
Számomra csendesen telt az első éjszaka, Norbi barátom fogott hajnalban egy 9 kilós példányt. Tudtuk, hogy a Balatonon akár két nap is eltelhet az első kapásig, így ez a kapás bizakodó érzéseket keltett bennünk.
A második nap reggelén, pirkadatkor a távjelzőm csippanására ébredtem és rögtön meg is kezdtem a beöltözést a vízre szálláshoz. Kíváncsian csaltam a métereken befelé menet és folyamatosan figyeltem a távolságot, hogy mikor számíthatok a tiszta kontakt felvételére. A hal fölé érve fantasztikus érzés fogott el, a felhős, éppen kelő napfényben úszó égbolt láttán. A nagyon jó erőben lévő példány szépen forgatta a csónakunkat, minden percét élveztem. A sikeres merítést és horogszabadítást követően egy másik, ugyanúgy Fish bojlival felcsalizott előkére cseréltem a meglevőt, majd a szerelékem leraktam, s indulunk is ki a partra. Egy életerős, 9,40 kilós balatoni, tőponty tette tiszteletét, ami mérlegelés, fertőtlenítés után visszanyerte szabadságát.
A nappalunk csendesen telt, élveztük a friss levegőt és a napsütéses, őszi időt.
A közös ebéd, a kötetlen beszélgetések elfelejtették velünk, hogy elszaladt az idő, s arra lettünk figyelmesek, hogy a Napunk már lemenőben volt. Barátaim a szerelékek frissítésre készültek, ezzel ellentétben én úgy döntöttem, hogy hagyom másnap reggelig a készségeket, tudtam, hogy nagyon jól horogállók a csalik, a megfelelő gyártásnak és szárításnak köszönhetően. Egyszóval bíztam bennünk. Utólag kiderült, jó döntés volt, amit a hajnali, ébresztő kapás tett bizonyossá. A bal oldali szerelékemet húzta el kíméletlen módon egy dupla Krillt kedvelő töves. Körülbelül 20 perces fárasztást követően tudtuk megszákolni a már bőven 10 kilogramm fölé saccolt tövest. Örömteli mosollyal jöttünk kifelé a partra Norbi barátommal! A mérleg 13,70 kilót mutatott nettó súlyként. Koccintottunk egyet és izgatottan vártuk a folytatást.
Ismét az éjszaka tartogatott pár halat, úgy tűnt, kezdik a halak megtalálni az etetésünk. Éppen átmelegedtünk volna egy kicsit a sátorban Ati és Norbi barátom hala után az én jelzőm is megszólalt. Igaz fáradtan, de az adrenalintól felpörögve, újra gyors készülődés, s már mentünk is. Ez volt a leghidegebb éjszaka a túra során, közel 0 fokban fárasztottam a halat körülbelül 25 percig. Sikeresen meg tudtuk meríteni és az eddigi tőpontyokhoz, most csatlakozott egy szép, egészséges tükörponty is, súlya 13,20 kiló volt és a Fish bojli tetszett meg neki 28 mm-s méretben.
Az éjszaka elteltét, a kora reggel megerősödött, viharos észak-nyugati szél kísérte, ami másodfokú viharjelzést jelentett számunkra. Egészen estig nem változott a helyzet és csak hét óra felé tudtuk frissíteni, majd készültünk az utolsó éjszakára. Már nagyon fáradtak voltunk a mozgalmas éjszakák és a minimális nappali alvás miatt. Korán nyugovóra tértünk és próbáltuk kipihenni magunkat. A Balaton viszont nem így gondolta! Éjfél tájékán Ati barátom kapásjelzője szólalt meg, majd mérlegelés után egy 13,20 kilós tőponty feküdt a bölcsőbe, majd újra visszakerült az éltető elemébe. Hajnalban sikerült még fognom egy egyedi pikkely mintával ékeskedő 9 kilós tükörpontyot, ami szintén a Fish golyót választotta.
Eljött az utolsó napunk, délután két óráig szólt a jegyünk. Kissé szomorúan vettük tudomásul, hogy készülődni, pakolni kell, de ezt a kezdeti szomorúságot azon nyomban felváltották a szép emlékek, amelyeket megélhettünk e balatoni túra során! Összegezve, fantasztikusan éreztük magunkat, kaptunk hideget-meleget, napsütést, viharos szelet. Ebben a változékony időjárásban is stabilan bizonyították a By Pipsi bojlik, hogy remek, igazán fogós csalikról van szó!
Bognár Szabolcs „Süti”
By Pipsi Product Team
