Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

48 óra a Haldorádó tavon

Kiripóczki Richárd vagyok közel 4 éve lettem megszállottja a pontyhorgászatnak. Elsőnek csak hétvégi, kikapcsolódós pecázásoknak indult számomra a horgászat. Viszont mára már teljesen a pontyhorgászat szerelmese lettem, és ahogy engedi szabadidőm azt általában tóparton töltöm.

2021.01.19.-én kaptam egy hatalmas lehetőséget Szabó Istvántól, aki a By Pipsi Product tulajdonosa. Mégpedig azt a nagy lehetőséget kaptam, hogy a csapatát erősíthetem. Számomra ez egy hatalmas nagy “áttörést” jelent a horgászataimban, ami érezhető is minden túrám végeztével, hiszen az eredmények nem maradnak el, amit köszönhetek annak, hogy minőségi csali termék családdal és tudatosabb horgászattal viszek véghez.

2021.07.08 érkeztem meg a lajosmizsei Haldorádó horgásztóra, jártam már itt 2020 és 2019 nyarán több kevesebb sikerrel, de inkább kevesebbel, mint többel. Akkor láttam, hogy mások fogják a tóból a szebbnél szebb pontyokat, amurokat, én meg örültem ha sikerült fognom éppen egy kisebb pontyot. Na, de úgy voltam vele, majd idén ez lesz az én évem, tudtam hogy gyönyörű halfaunája van a tónak, és ez nem létezhet, hogy mindenki másnak sikerül szép példányokat szákba terelni, csak nekem nem.

Amit a tóról érdemes tudni elsősorban, nagyon kedves személyzet, szép igényes környezet fogadja az idelátogató és pihenni vágyó horgászokat. A tó 7,5 hektár vízfelülettel rendelkezik, aljzata változékony nagyon, néhol iszapos, néhol keményebb a fenék, átlag mélysége 1,5-2 méter között változik.

15-ös állásra érkeztem egy 48 órás horgászatra....

Megérkezésem után neki is láttam a “rutin” dolgaimnak botok összeszerelése, kipakolása. Majd ezután vízre pattantam és megkerestem a számomra ideálisnak tűnő helyet a bójáimnak. Ezeket keményebb aljzaton helyeztem el, egyiket 60-65 méterre a parttól, a másikat 85-90 méterre. Erre a horgászatra az én személyes kedvenc csalijaimat hoztam magammal a By Pipsi termékek közül, ez pedig Krill-Eper és a Glm kagylós bojlik voltak. A közelebbi bójámra vetettem be a Glm-es etetést, ami felezett, tört, egész bojliból, és egy 6-os mag-mixből állt össze, nyakon öntve a hozzá tartozó Glm liquiddel.

A távolabbi bójámra pedig a Krill-Eper, szintén tört, felezett, és egész bojli került és nagyobb méretű pellet 20-24 mm-es méretben és a hozzá tartozó Krill-Eper liquiddel meglocsolva ezt is.

Miután elkészültem az etetéssel, mindkét szerelékem etetőhajóm segítségével juttattam be az etetésekre. Mindkét botomon dupla 24-mm-es méretben kerültek fel a csalik a hajszálelőkékre. Hagyományos ólom-elhagyós szereléket alkalmaztam a balszélső botomon, amin pedig a krill-eper volt, in-line szereléket használtam, természetesen azt is elhagyósra szerelve. Hogy őszinte legyek nem sok reményt fűztem a nappalhoz, hiszen rekkenő hőség volt, 36 fok, jobban bíztam az éjszakában, illetve a másnapi hidegfrontban. Beszélgettem a mellettem lévő álláson horgászó srácokkal, akik már 2 napja kapás nélkül ültek a parton, szóval nem valami kecsegtetően indult ez a horgászatom sem. Na, de úgy voltam vele, szerelékek a helyükön, sör hideg, nagy baj nem lehet…. viccelek.
Mivel 3 botra váltottam jegyet ezért felszereltem azt is, itt pedig in-line szereléket alkalmaztam egy slip d-rig horog előkével. A 3. botomra a sárgadinnye-máj került egy szem 24 mm-es méretben és mellé pva hálóban pár szem felezett bojli. Ezzel a botommal kereső horgászatot folytattam közvetlen az állásom mellett, jobbra egy nagy reményekkel teli nádfalnál, körülbelül 3-4 méterre a nádfal elé dobtam be a végszerelékemet.

Na most már mind a 3 szerelék a vízben, úgyhogy én nekiállok reggelizni, vagyis csak azt hittem, hogy nekiállok, hopp egy ejtős kapás a középső boton, ami a krill-eperrel volt csalizva, majd rövid fárasztás vette kezdetét. Egy gyors fotó erejéig szákba tereltem az első halamat, egy szép kis tükörponty volt, 7,8 kg volt a súlya. Gyors fotó és fertőtlenítés, majd visszaengedés. Újracsalizás, pár szem bojli és pellet a csali mellé az etetőhajóba és visszajutattam a bójához a végszerelékemet. Sajnos a nap hátralévő részében már semmi érdemleges nem történt, a jelzőim süketen hallgattak.

Kicsit lehangolódtam és azon gondolkodtam, valamit nem jól csinálok, nem megfelelően választottam csalikat, nem jó helyre helyeztem el a bójáimat vagy mi lehet a baj??!! Közben a kereső botommal próbálgattam folyamatosan különböző távokat és különböző csali kombinációkat hóember formában, vagy éppen egy szem 20-mm Liver pop up-al, de semmi, majd visszacseréltem újra egy szem 24-mm liver bojlira és visszadobtam a nádfal elé. Ez a lehangolódás egészen tartott este 19 óráig, amikor a kapásjelzőm törte meg a csendet egy húzós, füstölős kapással a balszélső boton, amire a Glm-et csaliztam fel és ezzel is etettem a bójámat.

Újabb fárasztás vette kezdetét, nem éreztem annyira túlzottan jó halnak az elején nagyon könnyen jött ki a part felé. Majd partközelben, amikor megláttam, hogy egy gyönyörű torpedó formájú amur akadt a horgomra, na akkor már gondoltam, hogy ez nem egy 5 perces fárasztás lesz, hiszen akinek már volt dolga amurral, az tudja, hogy amikor azt hinné az ember, hogy már nincs benne több szusz, tud még meglepetést okozni. 

Sikeresen megszákoltam a második halamat is, ami egy 9.20 kg-os amur volt. Visszaengedés után csaliztam, melynek során ugyanazt csináltam, mint az előző visszahúzásnál, egy kis mag-mix és egy kis bojli a csali mellé felezve, törve, egészben. Mivel közeledett az éjszaka, gondoltam berendezkedek, vacsorázok egyet és frissítek a középső és a jobbszélső botomon, ami a kereső bot volt.

Na erre már nem volt szükség, hiszen újabb kapás és megint a balszélső botom sült el, este 20 óra lehetett. Itt egy hosszabb fárasztás vette kezdetét, akkor már éreztem, ez bizony egy jó hal lesz. Egy makulátlan 11.40 kg-os amur tette nálam tiszteletét az este beköszöntével. A visszaengedése után viszont már frissítettem mind a 3 botomat, és meg is szórtam a bójáimat egy-egy marék bojlival, itt már elhagytam a magokat és a pelletet. Még ezen az estén, 23 óra magasságában lefeküdtem pihenni, de 30 perc után újabb kapás  verte ki a szememből az álmot, a fülem mellett csipogott a kapásjelző. Ki az ágyból, be a cipőbe, menet közben fel a fejlámpa és egy újabb küzdelem vette kezdetét.

A jobbszélső botom volt, amelyik debütált most a 3 közül, erre egy szem 24mm-es Liver volt felcsalizva, mint említettem slip d-rigen és mellette pva hálóban pár szem bojli. Amikor feljött és fordult egyet a hal, akkor láttam hogy ez egy gyönyörű ponty lesz. Szákolás után lemértük a hal súlyát és kereken 12.00 kg-ot mutatott a mérleg. Gyors fotó, fertőtlenítés és mehet vissza ő is mint a társai. Újracsaliztam a botomat, egy szem 24mm-es Liver bojlival. 

Miután végeztem, visszabújtam az ágyba, hiszen már elmúlt hajnali 1 óra. Itt már elég nyúzott voltam, de egyben nagyon boldog is, hogy ilyen jól alakul ez a horgászatom. 

Hajnali 4 óra,újabb kapás na ez volt az amire nem számítottam……

A tó másik végében járt már a halam, mire oda értem a botomhoz, az orsóról folyamatosan fogyott a damil. A balszélső botomon felhelyezett Glm volt újra a nyerő. Elkezdődött a gigászok csatája köztem és a horgomon levő hal között, amiről elképzelésem sem volt, hogy mi lehet. Végül egy erős 45 perces fárasztás után megadta magát és megengedte, hogy egy fotó erejéig a kezemben tarthassam őt. Egy csodálatos, 15.60 kg-os tokhalat. Fotózás, fertőtlenítés után következett a visszaengedés. Akik fogtak már tokhalat nyilván tudják, nem a legegyszerűbb és nem a leggyorsabb a visszaengedése. Bő 1 órát sétáltam vele a vízben, mire el tudott úszni biztonságosan.



Mivel már nagyon fáradt voltam, kivettem mindhárom botomat és kicsit ledőltem aludni, de előtte persze elújságoltam gyorsan a hírt Pipsinek, hogy a választott csalik, amiket magammal hoztam, mind működnek. Gyorsan reggel lett, majd miután felkeltem gyors kajálás és kicsit összekaptam magam és a botok frissítésébe fogtam. Napközben szinte semmi, újra csend… bár teszem hozzá nem panaszkodhattam az éjszaka után. Az első jelentkező megint az esti órákban érkezett. 18 óra körül egy újabb amur kapás a középső botomon, amin Krill-Eper volt a csali. A hal súlya 8.90 kg.

Újrahúztam az etetőhajóval, de szerintem le sem ért a fenékre a végszerelék, máris kapás volt. Nincs annál szebb, mint szakadó esőben, jégverésben fárasztani egy szép pontyot, ami nem tudott ellenállni szintén a Krill-Epernek. Ez a hal volt a túrám legnagyobb pontya, maga 13.50 kg-os súlyával. Mivel az időjárás még rosszabbra fordult, így kénytelen voltam befejezni ezt a túrát. Jégből kaptunk bőven, illetve letört faágakból sem volt hiány, nyakig álltunk a sárban!

A túra kezdetén nagyon pesszimistán álltam ehhez a horgászathoz, mivel már 2 alkalommal is kudarcot vallottam ezen a tavon. A By Pipsi termékeinek köszönhetően most én kerültem ki győztesként! Remek érzéssel töltött el, hogy egy csapat színeiben, egy termékcsaládot képviselve, ilyen sikeres horgászatot tudhatok magam mögött.

A bojlik bebizonyították fogósságukat, mindhárom By Pipsi bojli működött, és fogtam velük halat. Hamarosan visszatérek ide, hiszen eddig 2-1-re vezet a tó ellenem!

Köszönöm a remek és friss csalikat Szabó Pipsi Istvánnak!

Kiripóczki Richárd
By Pipsi Product